Kardiológia

A kardiológia a szív- és érrendszer betegségeinek megelőzését, diagnosztikáját és kezelését foglalja magában. A szív- és érrendszeri betegségek világszerte súlyos népegészségügyi problémát jelentenek, különösen a szívkoszorúér betegség (coronaria sclerosis) és a magas vérnyomás betegség (hypertonia). Elég csak azt a tényt megemlíteni, hogy hazánkban a magas vérnyomásban szenvedő lakosság kétharmada, kb. 1 millió ember vérnyomása meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket, mert vagy eleve nem tudnak betegségükről és ezért nem állnak kezelés alatt, vagy nem kielégítő a kezelésük. A fent említett betegségek a fejlett és a fejlődő országokban a felnőtt lakosság leggyakoribb halálokaként szerepelnek.

 

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek az elmúlt évtizedekben a halálozás több mint feléért váltak felelőssé. Ezekben a kórképekben nagy jelentőségük van a kockázati tényezőknek, mint pl. a családban előforduló koszorúér betegség, a dohányzás, a vér koleszterinszintje és a vérnyomás nagysága. A cukorbetegség szintén jelentős rizikófaktora ezen betegségek kialakulásának. A szívbetegség kockázata a korral növekszik, nőkben és férfiakban egyaránt. A férfiak kockázata nagyobb, mint a nőké egészen addig, amíg a nők el nem érik a menopauzát. Ekkor a nők kockázata utoléri a férfiakét. A koszorúér betegség és a magas vérnyomás kialakulásának hátterében az életmóddal kapcsolatos kockázati tényezők állnak. Hazánkban a középkorú lakosságban kb. 1,5 millió férfi és 1 millió nő dohányzik. A dohányzók több mint fele húsznál több cigarettát szív naponta. A középkorú népességben több mint 200 000 ember alkoholista. Az embereknek közel fele nem törődik azzal, hogy mit és hogyan eszik. A népesség több mint egyharmada elhízott. Ezzel szemben a lakosságnak kevesebb, mint egynegyede végez rendszeres testmozgást.