Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.

A botulizmust a botulin nevű idegméreg okozza, mely az egyik legmérgezőbb ismert toxin. Ezt a toxint a clostridium botulinum nevű baktérium termeli. Blokkolja az idegrendszert, és megbénítja a mozgatóizmokat.

A bulímia nervosa evési rohamokkal járó pszichoszomatikus kényszerbetegség. A beteg rövid idő leforgása alatt nagy mennyiségű ételt fogyaszt el. Az elhízástól való félelem miatt a beteg hánytatással, hashajtók szedésével és intenzív testedzéssel védekezik.

A chlamydia az egyik legelterjedtebb, nemi úton terjedő megbetegedés. A betegséget a Chlamydia trachomatis nevű baktérium okozza, mely a nemi szervek hengerhám sejtjeihez kapcsolódik.

A Crohn-betegség a bél krónikus, rohamokban jelentkező gyulladásos megbetegedése. Jellemzően a vékonybél utolsó szakaszát és a vastagbelet érinti, de a szájüregtől a végbél nyílásáig bármely szakaszban előfordulhat.

A csontritkulás a csont minőségi és mennyiségi változását jelenti, mely során a csont szerkezete gyengül, károsodik. Ásványi- és szerves anyagokból egyaránt kevesebb lesz a csontban, csökken annak sűrűsége ill. tömege.

A cukorbetegség gyakran előforduló, mindkét nemet egyformán érintő anyagcsere-rendellenesség, melyet a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya okoz.

A depresszió pszichiátriai megbetegedés, melynek jellemző tünetei a lehangoltság, szomorúság, érdeklődés és öröm elvesztése, jelentős testsúlyváltozás (fogyás vagy hízás), fáradtság, letargia, alvászavarok.

A derékfájás leggyakoribb okai a görcsös gerinckörnyéki izmok, az összenyomott porckorongok, a nem megfelelő emelés és cipekedés, gerincsérv, különböző csigolyabántalmak, valamint a gyulladásos, reumás eredetű megbetegedések.

Legkárosabb hatásai:
Krónikus légúti betegségek – Tüdőtágulat, krónikus hörghurut.
Daganatos megbetegedések – a dohányzás ajak,- szájüreg,- gége,- nyelőcső,- tüdő,- légcső,- és hörgőrákot okozhat.

Az ekcéma a bőr felszínes gyulladása, amely hólyagokat, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást és rendszerint viszketést okoz.

Elhízás az egyik legjelentősebb egészségügyi probléma, mely rizikófaktorként szerepel számos betegség kialakulásában. Ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20%-kal nagyobb, akkor elhízásról beszélünk.

Rosszindulatú emlődaganatának száma évről évre nő, hazánkban leggyakoribb rák forma a nők körében, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza.

Az epeúti pangás az epe leggyakoribb betegsége. Epekövek epehólyagban és a közös epevezetékben képződhetnek. Az epeváladék vizet, epesavas sókat, lecitint, koleszterint és egyéb anyagokat tartalmaz, melyek a máj méregtelenítő funkciója során keletkeznek.

Az epilepszia az idegrendszer betegsége, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll. A rohamok az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkeznek.

Népbetegségnek számító elváltozás, mely során az ér falában kásás tapintatú meszes anyag halmozódik fel. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók

A beteg szürkületben, félhomályban feltűnően gyengébben lát, mert a szem képtelen azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. Ennek oka a szem ideghártyája széli részein elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák pusztulásat.

Leggyakrabban a homlokon, a halántékon, és a tarkótájon jelentkező kellemetlen fájdalom. A fejfájás a legtöbb embernél stresszes eredetű, de szervi megbetegedések is állhatnak a hátterében.

A fenilketonuria a fenilalanin nevű aminosav anyagcsere-zavara, melynek következtében mérgező anyagok keletkeznek a szervezetben.

A gégerák szerencsére a viszonylag jól gyógyítható rákok közé tartozik, különösen akkor, ha nagyon hamar felfedezik a betegséget.

A gombák általában a bőr felső rétegét fertőzik meg, de bizonyos körülmények esetén (pl.: immunhiány, legyengült szervezet) a mélyebb, bőr alatti szövetekbe is hatolhatnak.

Általában a pesszimista, szorongó, rossz kedélyű embereknél gyakori. Az állandó szorongás és a vegetatív idegrendszeri zavar következtében a gyomor ill. a nyombél vérellátása a fekély helyén romlik, a sósav elválasztódás fokozódik.

A H1N1 influenzát általában nagyon magas láz, fejfájás, rossz közérzet, izomfájdalom, elesettség, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez, illetve ezekhez társulhat még hányás, hasmenés.

A hasnyálmirigy gyulladásának számos kiváltó oka lehet, melyek hatására az ott termelődő emésztőenzimek már a mirigyen belül aktiválódnak, és károsítják a sejteket.

Májgyulladás (hepatitis) számos ok következtében alakulhat ki. A májgyulladást okozó fertőző ágensek egy csoportját képezik a hepatitis vírusok, melyek közvetlenül a májsejteket támadják.

A hepatitis B a leghosszabb lappangási idejű fertőző májgyulladás. A vírus nagyon erősen fertőző, a betegség akár egyetlen csepp testnedvvel is átvihető.

A HCV felelős hazánkban évente körülbelül 3000 beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 májrákos esetért. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát.

A fő panasz a herében hirtelen fellépő fájdalom vagy a herében fájdalmas duzzanat észlelhető, ritkábban egy tapintható csomó.

Vírus okozza, mely normális esetben is megtalálható a szájban és az emésztőcsatornában.

A magas koleszterinszint egy, a veszélyeztető tényezők közül a túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a gyógyszer-mellékhatások, a stressz, az egyéb környezeti tényezők, valamint az öröklött tulajdonságok mellett.

A HPV-nek több mint 130 típusa ismert és ezek közel egyharmada nemi úton terjed. Leggyakrabban szexuális úton adódik át. A betegség már a tünetmentes lappangási idő alatt is fertőző.

Szívinfarktusról akkor beszélünk, ha a szívizom egy része oxigénhiány miatt elhal. Oxigénhiányos állapothoz vezethet, ha egy véralvadék hirtelen elzár, vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben.

Az influenza vírusos megbetegedés, mely köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Az ínhüvelyek a test bizonyos részein (kézfej, csukló, lábfej, boka) az inakat magába foglaló alagútszerű képződmények. Feladatuk, hogy a bennük lévő nyákszerű anyag révén az inak mozgását megkönnyítsék, súrlódásmentessé tegyék.

Az irritábilis bél szindróma oka pontosan nem ismert. A tünetek kialakulásában a bél fokozott érzékenysége (irritábilitás), az összerendezett bélmozgás zavara és a fokozott fájdalomérzés játszik szerepet.

A jégárpa a szemhéjszéli olajos váladékot termelő mirigyek elzáródása, a váladék pangása következtében keletkező, krónikus gyulladásos folyamat.

A prosztata (dülmirigy) a húgyhólyag alapja és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő dió nagyságú, barnás színű, mirigyes szerv, mely körülveszi a húgyhólyag közeli húgycsőszakaszt.

Klimax Változás kora, a női nemi hormonok termelődésének fokozatos leállása, általában 44-52 éves kor között következik be. A menopauzát kb. 5-6 évvel megelőző majd 5-6 évvel követő időszakot klimaxnak nevezzük. A klimaktériumnak három fázisa különíthető el....

A magas koleszterinszint egy, a veszélyeztető tényezők közül a túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a gyógyszer-mellékhatások, a stressz, az egyéb környezeti tényezők, valamint az öröklött tulajdonságok mellett.

Az anyagcsere zavarából adódó betegség, Magyarországon nem ritka. Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz.

A kötőhártya-gyulladás, a szem kötőhártyáját érintő gyulladásos folyamatok összefoglaló neve. Az egyik legelterjedtebb szemészeti betegség.

A krupp jellemzően a csecsemők és a kisgyermekek betegsége, melyet főleg vírus-, ritkábban baktériumfertőzés okoz.

A láb gombás fertőzése az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati panasz. Legtöbbször a lábujjak között, a talpon jelentkezik hámló, viszkető, hólyagos kiütések formájában.

A laktózt (tejcukrot) a laktáz nevű enzim alakítja át a vékonybélben felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, az laktózintoleranciát okoz, azaz a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a tejcukrot.

A fehérvérűség a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a vérsejtképzés (leggyakrabban a fehérvérsejteké) folyamata kórossá válik, és korlátlan sejtburjánzás kezdődik el.

A leggyakoribb panaszt okozó betegség az ún.”lúdtalp”. Az enyhe panaszokat okozó formáktól a legsúlyosabb panaszokat okozó, szinte járásképtelenséget előidéző elváltozások megtalálhatóak.

A szifilisz (luesz, vérbaj) a klasszikus nemi betegségek egyike. Kórokozója a Treponema pallidum baktérium. A vérbaj sexuális úton terjed, vagy a magzati életben elszenvedett fertőzés következtében jön létre.

A lumbago hármas tünetegyüttese a deréktáji fájdalom, az ágyéki gerinc melletti izmok „görcse-merevsége”, és kényszertartás az ágyéki gerincen.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább két, inkább három mérés átlaga nagyobb, mint 140/90 Hgmm.

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk.

Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak hámeredetű rosszindulatú daganatát.

A bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból kiinduló rák. A melanoma az ép, a leggyakrabban napfénynek kitett bőrön jelentkező új, kis festékes növedékként kezdődhet, de az esetek csaknem felében már fennálló festékes anyajegyekből indul ki.

A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, ritkábban kétoldali. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg.

A mumpsz Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek, ez a betegség azonban szinte teljesen eltűnt a kötelező védőoltásnak köszönhetően.

Az orrpolipok az orrmelléküregekben, illetve az orrkagylókon képződő halvány vagy világosszürke, alapjukról elmozgatható, kocsonyás nyálkahártya-képződmények, vizenyős duzzanatok.

A két orrfelet egymástól elválasztó porcos-csontos lemez egyszeri, vagy akár többszörös oldalirányú görbülete.

A porckorongsérvnek (ill. gerincsérv) a csigolyák közötti porckorongok kiboltosulását nevezzük.

A pánikbetegséget hirtelen, rohamokban jelentkező heves szorongás jellemzi. A roham gyakran visszatérővé válik, kiváltásában nyilvánvaló okot nem találunk.

A pajzsmirigy-hormonok a szervezet valamennyi sejtjének aktivitását szabályozzák. Elősegítik a sejtek oxigén felvételét, ezáltal szabályozzák a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását.

A kor előrehaladtával a prosztata mérete nő, és ezzel párhuzamosan nyomhatja a húgycsövet, aminek következtében vizeletürítéskor a vizeletsugár vékonyabb lesz, a vizeletáramlás ereje csökken.

A pikkelysömör (psoriasis) egy bőrbetegség, ami a bőrt, körmöket, ízületeket, nagyon ritkán a nyálkahártyákat érinti.

A policisztás ovárium szindróma a női meddőség gyakori oka, mely jellegzetes külső, ultrahangos és laboratóriumi tünetekkel jár. A PCO az egész szervezet betegsége.

A reflux oka, hogy a megnövekedett hasi nyomás miatt a gyomorszáj kinyílik, és a sav vagy a savgőz a nyelőcsőbe vagy följebb áramlik. A gyomor záró izma nem gyengül meg, hanem az alulról érkező túlnyomás miatt nem képes kellően zárni.

A rekeszsérv az az állapot, amikor a gyomor a has- és melléküreget elválasztó rekeszizom nyílásán keresztül részben a melléküregbe türemkedik.

A rotavírus egy apró kórokozó, amely a csecsemőknél és a kisgyermekeknél előforduló heveny hányás és hasmenés egyik leggyakoribb oka.

A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül.

A rubeola egy jellegzetesen enyhe, gyermekkori kiütéses betegség, amelyet a rubeolavírus okoz. Különös jelentőségét a várandós nők megbetegedése adja, mivel a terhesség korai szakaszában történő fertőzés súlyos magzati károsodást okoz.

Az orvosi értelemben vett sárgaság a sárga epefesték (bilirubin) szintjének vérben történő emelkedését jelenti. A laikusok a sárgaságot a sárga bőrszínnel azonosítják, pedig ilyenkor nem csak a bőr, hanem a szemfehérje is sárga.

A sclerosis multiplex krónikus, a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő, úgynevezett myelin.

Szédülés A szédülés egy tünet, mindig fontos tisztázni, hogy pontosan mit értünk alatta. Ezzel a kifejezéssel ugyanis a páciensek számtalan szimptómát illetnek. A szédülés orvosi szempontból azt jelenti, hogy a test és a körülötte lévő tér egymáshoz viszonyított...

A székrekedés a széklet gyakoriságának vagy mennyiségének tartós csökkenése, vagy erőltetett, nehéz székletürítés. A széklet sokszor kemény göbös és száraz, gyakorta fájdalmas székelés, hasi fájdalom és puffadás társul az alaptünetekhez.

A szívzörej tulajdonképpen egy tünet, amit szíven belüli és azon kívüli betegség egyaránt okozhat.

Szürke hályog A szürkehályog a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti. Az áttetszőség megszűnése megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a külvilágból a szem belsejébe, a retinára, így homályoslátás alakul ki. A fő tünet a lassú,...

A táplálékallergia a szervezet védekező rendszerének megváltozott viselkedése a táplálék egyes alkotóival szemben.

A tetanusz bakteriális toxin által okozott erős izomgörccsel, úgynevezett merevgörccsel járó bénulás, mely kezeletlen esetben halálos.

A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák, és/vagy a hólyagok közötti tér gyulladásos megbetegedése. Kiterjedése, kórokozói alapján számos fajtája kialakulhat, lehet lebenyes és gócos, okozhatják vírusok és baktériumok egyaránt, és vannak a korábban ismert kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos előfordulásai is.

A vesekő kemény, kristályos anyagból van, gyakran kalcium-oxalát, vagy más vegyület alkotja, amely a vizeletben kicsapódik. Az esetek 80%-ában mindkét vese érintett.

Kialakulásában az állandó megterhelés, az álló foglalkozás mellett az öröklött hajlam is nagy szerepet játszik. A visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben szövődményként trombózis következhet be.

A B12 vitamin nélkülözhetetlen a vérképzéshez. Hiányában a vérsejtképzés során hibás vörösvérsejtek keletkeznek. Ezek részben már a csontvelőben elpusztulnak. Összességében így kevesebb vörösvérsejt és benne kevesebb oxigénszállító hemoglobin kerül a vérbe.

A vesemedence-gyulladást minden esetben baktériumok okozzák. Leggyakrabban a bélben előforduló kórokozók.
A fertőzés ritkán a véráram útján terjed rá a vesére és a húgyutakra, többnyire felszálló fertőzés okozza a megbetegedést.