Hepatitis B

A hepatitis B a leghosszabb lappangási idejű fertőző májgyulladás. A vírus nagyon erősen fertőző, a betegség akár egyetlen csepp testnedvvel is átvihető. A kórokozó főként vér útján hámsérüléseken (amelyek gyakran rejtettek!) keresztül jut be a szervezetbe, de a vizelet, a nyál, a sperma és az anyatej is tartalmazhat vírusokat. Az esetek 90%-ban akut májgyulladás formájában zajlik le a fertőzés, a többi esetben krónikussá válik. A hepatitis C mellett a B vírus a krónikus májbetegségek, májzsugor és májrák legfőbb okozója.

A fertőzöttek kétharmadánál a betegség tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel (fejfájás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés) zajlik. Maradék egyharmaduknál 1-6 hetes lappangási idő után az akut májgyulladás klasszikus tünetei jelentkeznek:láz, borzongás, fejfájás, étvágytalanság, hányás, hasmenés, világosabbá váló széklet, a szemfehérje és a bőr sárgasága, végtagfájdalmak. Az akut hepatitis B általában 3-6 hét alatt szövődménymentesen gyógyul. Ritkán a beteg állapota órák, napok alatt rohamosan rosszabbodni kezd, és májelégtelenség, májkóma alakul ki.

Krónikus hepatitisről akkor beszélünk, ha a májgyulladás tünetei több mint hat hónapon át fennállnak, illetve a vérből a vírusantigének ez idő alatt folyamatosan kimutathatók. A májgyulladásnak ezen formája csak ritkán gyógyul magától. A hosszú betegséglefolyás során májzsugor, illetve a májzsugort követően 20-30 évvel a máj rákos elváltozása jöhet létre.

Laboratóriumi vizsgálatok nemcsak a betegség megállapításához, hanem a kórlefolyás követéséhez is szükségesek.

Fertőzés megelőzhető:

Kerülni kell a fertőzött egyén tárgyainak közös használatát, csak steril eszközzel végezhető tetoválás, testékszer-felhelyezés,  a kábítószereseknek a leszokásig is biztosítani kell a steril fecskendőt, a nemi úton való terjedés megelőzésének legjobb módszere pedig a monogám párkapcsolat, illetve a gumióvszer használata. A teljes védelmet a védőoltás biztosítja. A rizikócsoportba nem tartozó egyének számára az oltás receptkötelesen a gyógyszertárakban beszerezhető.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.