Köszvény – húgyvérűség
Az anyagcsere zavarából adódó betegség, Magyarországon nem ritka. Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz. Ezek a kristályok azért gyűlnek fel az ízületekben, mert a vérben a húgysav szintje magasabb a szokásosnál. A köszvény kifejlődésében szerepe van az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak. A húgysav szintje akkor lesz rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. Nagy mennyiségben képződhet például az enzimműködés bizonyos örökletes zavarai esetén, vagy bizonyos betegségekben, például a vér daganatos betegségeiben, melyek során a sejtek szaporodása és pusztulása felgyorsul. Egyes vesebetegségek és gyógyszerek szintén csökkentik a vese azon képességét, hogy eltávolítsa a vérből a húgysavat. Rendszerint a középkorú férfiak és a változás kora utáni nők betegsége.
Lehet nem specifikus is a betegség kezdete, előfordulhat gyengeség, láz, hidegrázás, általános rossz közérzet. A specifikus tünetek közé tartozik a hirtelen kialakuló köszvényes roham, egy vagy több ízület éjszakai fájdalma, az érintett ízület vagy ízületek érintésre is fájdalmassá válnak, gyakran a takaró érintése is fáj. A gyulladt ízületek fölött a bőr vörös, bársonyos, meleg tapintatú. Leggyakoribb megjelenési hely a nagylábujj alapízülete, de gyakran előfordul a boka, a csukló, a térd és a könyök ízületében is. Gerincben, csípőben ritka. A köszvényes roham többnyire váratlanul tör a betegre. Kiválthatja egy kisebb sérülés, műtét, nagy mennyiségű alkohol vagy fehérjében dús étel fogyasztása, fáradtság, lelki stressz, betegség. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben.
Súlyos, idült köszvény esetén gyakori az ízületek deformálódása.
Kezelését reumatológus, belgyógyász szakember végzi.
