Sárgaság

Az orvosi értelemben vett sárgaság a sárga epefesték (bilirubin) szintjének vérben történő emelkedését jelenti. A laikusok a sárgaságot a sárga bőrszínnel azonosítják, pedig ilyenkor nem csak a bőr, hanem a szemfehérje is sárga. A bőr egyszerű sárgaságát túlzott sárgarépa, mandarin, narancs vagy citrom fogyasztása is okozhatja, ez esetben viszont a szemfehérje nem sárga, nem beszélhetünk sárgaságról sem.

A sárgaság előfordulása és okai

A sárgaságot okozó, a bőrben és a szemfehérjében felszaporodó bilirubin a hemoglobin, tehát a vörös vértestekben lévő piros anyag lebontásakor keletkezik. Ez az az anyag, ami bilirubinná alakul át. Ugyanez az anyag jelenik meg a székletben barna színű szterkobilinként. Ez az út magyarázza a sárgaság három fő okát is.

Az egyik fő ok az, hogy túl sok vörös vértest esik szét, emiatt pedig a szervezetet elárasztja az egyszerre felszabadult hemoglobin, ami bilirubinná alakul át. Ez értelemszerűen sárgaságot okoz. Ilyenkor a sárgaság nem annyira jelentős, a bőrszín világos, élénk sárga színű. Ez a típusú sárgaság Magyarországon nagyon ritka. Hátterében öröklött betegség és számos egyéb ok is állhat. Idős korban előfordul, hogy például a B12-vitamin hiánya miatti vérszegénység okoz sárgaságot, a bőr emiatt is jellegzetesen sárgává válhat.

A másik fő ok az, amikor a sárgaság máj eredetű (úgynevezett parenchymás). Ennek hátterében a máj elégtelensége, működési zavara áll, illetve az, hogy emiatt a szerv nem tudja lebontani a festékanyagot. Ez a sárgaság leggyakoribb oka. Ilyesmi általában hepatitis-betegeknél, alkoholistáknál fordul elő. Pontos gyakoriságát meghatározni nem lehet, mert például néhány éve volt hepatitis A járvány, ami miatt a sárgaság előfordulása megugrott. Viszont a hepatitis A és B ellen van oltás, emiatt ezek gyakorisága ma már fokozatosan csökken.

A harmadik fő ok az epeelfolyási akadály, amit epekő, epeúti- vagy hasnyálmirigy-daganat egyaránt okozhat. Ilyenkor a már átalakult bilirubin nem tud ürülni az epevezeték felé. Ez a típusú sárgaság közepesen gyakori, inkább idősebbeknél fordul elő.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.