Rekeszsérv
Mi a rekeszsérv?
A rekeszsérv az az állapot, amikor a gyomor a has- és melléküreget elválasztó rekeszizom nyílásán keresztül részben a melléküregbe türemkedik. A rekeszsérv viszonylag gyakori betegség, a refluxos panaszok egyik előidézője, bár a pontos előfordulási gyakorisága nem ismert. Ennek oka, hogy ez az állapot sokszor hosszú időn keresztül tünetmentes lehet, vagy ha okoz is panaszt, a beteg nem tudja, hogy annak oka rekeszizom sérv.
Ritkán, de a rekeszsérv lehet veleszületett, ilyenkor időnként rekeszfejlődési zavarral együtt is jelentkezik. Ez esetben a sérv néha akkora is lehet, hogy a hasüreg teljes tartalma felkerül a mellkasba, és akadályozza a tüdő működését, illetve fejlődését. Pubertáskorban a rekeszsérv jellemzően akkor alakul ki, amikor a fiatalok hirtelen nagyon megnőnek: ilyenkor a szervezet aránytalanságai miatt, főképp alkati okok miatt tágulhat ki a nyílás.
Felnőtt korban szintén alkati oka van a rekeszsérvnek, de később, főleg 50 éves kor fölött a kötőszövetek gyengülése is okozhatja a hajlam növekedését. Az ilyenkor jelentkező rekeszsérv általában tüneteket sem okoz. A felnőttkori rekeszsérv kialakulásának kockázatát több tényező is növeli. Ilyen az elhízás, a sima izmok tónusát lazító dohányzás, a terhesség vagy a nagy hasűri nyomást okozó ikerterhesség. A nehéz fizikai munka – például vagonrakodás – szintén emeli a rizikót. Gyakran érintettek a súlyemelők is, szintén a komoly fizikai megterhelés következtében.
Maga a rekeszsérv meglehetősen gyakori, az emberek 30-40 százaléka érintett lehet. Viszont tényleges tünetek csak az ilyen esetek nagyjából 30 százalékánál jelentkeznek.
