Migrén
A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, ritkábban kétoldali. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. A roham általában havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart, de ez egyénenként változó lehet. Van, akinél életében egyszer és van, akinél havonta többször is előfordul. A roham néhány órától akár három napig is tarthat. Bizonyos esetekben, a fejfájást figyelmeztető előjelek vezetik be (aura), amelyek valamely érzékszervhez kapcsolhatók (pl. fényfelvillanások, sötét foltok, a kar vagy a láb zsibbadása). Émelygés, hányinger, hányás kísérheti.
A migrén bevezető szakaszát fáradtság, levertség, ingerlékenység, tompultság vagy indokolatlan jókedv jellemzi. Ezt követi az úgynevezett aura, melynek során az egyik vagy mindkét szem látóterében vakító fények, csillámló cikk-cakk vonalak, szikralátás vagy látótérkiesés alakulhat ki.
Néhány perccel, de maximum egy órával ezután jelentkezik a rendszerint féloldali, görcsös, lüktető, hasogató fejfájás. Ehhez hányinger, hányás csatlakozik és hang-, fény- vagy szagérzékenység, a beteg nem képes fizikai munkavégzésre és általában elsötétített szobában, ágynyugalomban keres enyhülést. A fejfájás elmúltával erőteljes fáradtságérzés, kimerültségérzés jelentkezik, amely azonban egyre csökken és hamarosan a szokott egészségi állapotába tér vissza a beteg.
A migrén minden esetben, neurologus által felállított diagnózis alapján mondható ki. Rendkívül alapos kivizsgálásra van szükség, mert a tünetek hátterében gyakran az agyi ér fejlődési rendellenessége az ún. aneurizma is állhat.
