Rekeszsérv

Mi a rekeszsérv?
A rekeszsérv az az állapot, amikor a gyomor a has- és melléküreget elválasztó rekeszizom nyílásán keresztül részben a melléküregbe türemkedik. A rekeszsérv viszonylag gyakori betegség, a refluxos panaszok egyik előidézője, bár a pontos előfordulási gyakorisága nem ismert. Ennek oka, hogy ez az állapot sokszor hosszú időn keresztül tünetmentes lehet, vagy ha okoz is panaszt, a beteg nem tudja, hogy annak oka rekeszizom sérv.

Ritkán, de a rekeszsérv lehet veleszületett, ilyenkor időnként rekeszfejlődési zavarral együtt is jelentkezik. Ez esetben a sérv néha akkora is lehet, hogy a hasüreg teljes tartalma felkerül a mellkasba, és akadályozza a tüdő működését, illetve fejlődését. Pubertáskorban a rekeszsérv jellemzően akkor alakul ki, amikor a fiatalok hirtelen nagyon megnőnek: ilyenkor a szervezet aránytalanságai miatt, főképp alkati okok miatt tágulhat ki a nyílás.

Felnőtt korban szintén alkati oka van a rekeszsérvnek, de később, főleg 50 éves kor fölött a kötőszövetek gyengülése is okozhatja a hajlam növekedését. Az ilyenkor jelentkező rekeszsérv általában tüneteket sem okoz. A felnőttkori rekeszsérv kialakulásának kockázatát több tényező is növeli. Ilyen az elhízás, a sima izmok tónusát lazító dohányzás, a terhesség vagy a nagy hasűri nyomást okozó ikerterhesség. A nehéz fizikai munka – például vagonrakodás – szintén emeli a rizikót. Gyakran érintettek a súlyemelők is, szintén a komoly fizikai megterhelés következtében.

Maga a rekeszsérv meglehetősen gyakori, az emberek 30-40 százaléka érintett lehet. Viszont tényleges tünetek csak az ilyen esetek nagyjából 30 százalékánál jelentkeznek.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.