Rubeola (rózshimlő)

A rubeola egy jellegzetesen enyhe, gyermekkori kiütéses betegség, amelyet a rubeolavírus okoz. Különös jelentőségét a várandós nők megbetegedése adja, mivel a terhesség korai szakaszában történő fertőzés súlyos magzati károsodást okoz.

A betegség szezonális előfordulása igen jellegzetes: a legtöbb eset a márciustól májusig tartó időszakban fordult elő, ez az éves előfordulás 50-60%-át ölelte fel.
A rubeola típusos gyermekbetegség: az esetek 90%-ában 15 éves kor alatt jelentkezik, a fertőzések 60%-a az óvodás és kisiskolás korú gyermekeknél zajlik le. A korspecifikus megbetegedés különösen magas a fogékony 3-5 évesek között.
A védőoltás (MMR) bevezetése óta a rubeola igen ritka fertőzéssé vált, 2003-ban például összesen 47 esetet regisztráltak, kongenitális rubeola szindróma pedig évek óta nem fordult elő Magyarországon, míg ugyanez a környező országokról távolról sem mondható el.

A rubeola okai

A rubeolavírus cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel, ritkábban a beteg váladékával frissen szennyezett tárgyak révén terjed, és az egyetlen fertőzőforrás az ember.

Tünetei:

  • Láz,
  • viszkető, apró, rózsaszín kiütések főleg a végtagokon
  • duzzadt nyirokcsomók
  • ízületi fájdalmak

A vírus különleges képessége, hogy átjut a méhlepényen, ezért az állapotos nőkre igen veszélyes.

A lappangási idő 14-21 nap, de a rubeolás beteg fertőzőképessége a kiütések megjelenése előtt 5 nappal kezdődik és a kiütések megjelenése után mindössze 5 napig tart. Kivételt képeznek a rubeolás fertőzéssel világra jött újszülöttek, akik hónapokig üríthetik a vírust, ezért nagyon fontos az oltatlan gyermekektől és a várandós nőktől való távoltartásuk.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.